Gyümölcsész szakmai nap

2022. május 28-án tartottuk az Agrárminisztérium által támogatott Gyümölcsész projektünk zárónapját, melynek keretében a kőszegi Zwinger toronyban nagyszerű előadókat hallhattak a résztvevők.

Kovács Gyula erdész felhívta a figyelmet, hogy nem szabad elveszíteni hagyományainkat és amit örökségül kaptunk elődeinktől. Ahogy a Göcsejben is, az egész Kárpát-medencében az emberek kultúrája szorosan össszefonódott a gyümölcsészettel. Az ember hamar rájött, hogy a gyümölcsöknek más az íze, más az érési ideje és elkeztett szelektálni. A mára megőrzött gyümölcsfajták ennek az évszázados szelekciónak a terméke. Ha más tájakon találtak jó gyümölcsfajtát, hoztak oltóvesszőt róla. A nevek is megmaradtak: sóskörte – sózókörte.
A mai gyümölcsészetnek néhány fontos szempontja van: szín és a forma, ha nem édes, akkor lepermetezzük. Az intenzív gyümölcsészet produktuma napjainkban emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A gyümölcsész kultúra nagyon régi. Ma is vannak olyan gyümölcsfák, amelyek nem találhatók meg máshol a Kárpát-medencében. Ezeket a fajtákat évszázadokon keresztül szelektálták.
Napjainkban csak a Göcsej örökségéből több, mint 400 körtefajtát őriz. Ha összevetjük, hogy az 1800-as évek második felében Franciaországban kb 250 körtefajtát találtak, hatalmas örökségünk van. Ez a gyümölcskultúra végveszélybe került.
Sok esetben, ha még a fák meg is vannak, elveszett a tudás. Emellett ha egy fa utolsó egyede elpusztul, az végkép elveszik a kultúrából.
Európa legnagyobb gyűjteményét őrzik, amely a világon is egyedülálló hiszen több, mint 3,5 ezer régi magyar gyümölcsfajtát őznek és mintegy 2000 változatot. Sajnos a gyűjteményben a vadkárok miatt ma is van veszteség. Sajnos felsőbb szinten nem történik lépés a gyűjtemény védelmére.
Amit az őseink létrehoztak, mindig a legjobb gyümölcsfát tartották meg. Amikor termőre fordultak a fák, az ember el sem tudta képzelni, hogy ilyen gyümölcsök léteznek.
Az 1560-as években írta le a krónikás, Nádasdy Tamás, hogy június 16-án vitte a császár asztalára az első körtét, a muskotályos Kármán körtét, ami egyébként 3 malac árával, vagy 9 szekér szalmával volt egyenértékű. És valóban június 16-án még nem, de június 20-án már érett nálunk a Kármán körte!
Éréstől érésig eltartható fajták is vannak. A sokszínűség és a mérhetetlen gyümölcsmennyiség jellemző. Amikor 1895-ben felmérték az Őrség gyümölcsfajtáit, ahhoz képest nem éri el már a gyümölcsfák száma az 5%-ot. 20 évente feleződik ez a szám!
Már a teremtésnél Ádám és Éva után megjelenik a gyümölcs.
10 hektárnyi termőhelyen van ez a 3,5 ezer fa, mindegyik tele van terméssel anélkül, hogy bármit tennének a fákkal, nem használnak vegyszert, a fajtagazdagsággal (madarak, rovarok) megvan a természetes egyensúly.
A szúnyogirtásnál nagyon rossz dolog, hiszen tönkreteszik a falvakat azzal, hogy minden rovart elpusztítanak. Elpusztulnak így a fecskefiókák is. A rendszer egyetlen problémás eleme az ember sajnos.
Ahogy elpusztul a gyümölcsészet, úgy pusztul el a kultúránk is. Ha a kultúránk elpusztul, akkor elpusztulunk mi is.

Darázsi Zsolt madarász az ingyen napszámosainkról beszélt. Ahol a kertben gyermekláncfű van, ott jobb a megkötés a gyümölcsfákon, azaz biztosabban teremnek.
A világ egyik legtöbb vegyszert előállító cége, a Sygenta találta ki, hogy ingyen adják a gazdáknak (már 10 éve), ők a nagy tábla szegélyében hagyjanak föl egy 5 méteres sávot, tegyék bele ezt a pillangós keveréket, évente kétszer kaszálják le, ne egyszerre, ezzel a földben lakó poszméheknek táplálékot biztosítanak. Azért kezdték el a programot, mert forgalmaznak vetőmagokat és a vörösherének, lucernának nem volt magtermése, mert nem volt, ami beporozza.

A nappali lepkék nagy része tulajdonképpen különféle gazokon él, szükséges a változatosság.
Az imádkozósáska nagy poloskairtó hírében áll és nagyon szereti a mustárveteményt.
Sokszor beszélünk fenntartható fejlődésről,, de nagyon úgy tűnik, hogy ezalatt a „felsődés” szó alatt azt értjük, hogy az ember kényelmi dolgainak előállítása miatt változtatunk.

Ha a kertünkben van 20-30 madár, az már jó! Az MME kutatása szerint a fecskéknek z elmúlt 10-20 évben a 10%-a maradt meg. A mezőgazdasági területeken élő madarak – fürj, fogoly, haris, pacsirták – szintén 90%-ban eltűntek. A nagyüzemi gazdaság, a vegyszer, a kemikáliák előretörésével fogyatkozik sajnos a madarak száma.
Ha nincs elég öreg fánk, akkor helyezzünk ki madárodúkat.

Annak idején a Zalahíd két oldalán 50-100 fős marhacsorda legelt, ma 2 faluban összesen van egy tehén a házaknál. Ez a csökkenés maga után vonzza a rovarok számának csökkenését és ez megmutatkozik a fecskék számán is.
Régen a falusi ember örült, ha van fecske. Most sajnos az ellenkezőjére van sok példa.
De van egy bácsi valahol Heves megyében, aki 400 fecske műfészket rakott a házára, 200-250 pár szokott nála egy évben fészkelni!
Sormáson, Kanizsa mellett nagyon jó példa az a húskereskedő, aki egyszer megkereste, hogy lepotyog a fecskefészek, segítséget kért. Műfecske fészket ajánlott neki, felrakott 80-at és nagyon boldogok vele.
Almásházán kerámia házban szakmai javaslat alapján gyártják kerámiából a mű fecskefészket.
Maga készített gipsz-homok-forgács keverékéből is műfészket.

A seregély is rovarevő fészkelési időszakban! Nála a fehér cseresznye előnyt jelent, mert nem eszi meg, mivel azt gondolja, hogy nem érett még.
Harkályoknak meghagyja a kiszáradt fákat, a harkályok azokon dolgoznak.
Az éjszakai lepkék nagy része valljuk be kártevő: farontó lepkék, molyok, melyeket a denevérek és a lappantyú is pusztít. A denevérek barlangokban, padlásokon telelnek, sokszor a tetőfelújítások után mer nem jutnak be, Nekik is helyezhető ki denevérodú.
A sünök megeszik a csigákat a kertben, de a csigaölő méregtől megvakulnak, elpusztulnak!
A szakkönyvek szerint bio tartásban 30m2 terület elég egy tyúk tartásához, ma, amióta már nincs hó és a növényzetet télen is tudják enni, a területnek legalább a kétszerese szükséges.
A liba nagyszerű fűnyíró, a spanyol csigát megeszi a magyar kacsa is.
Télid télen és nyáron is szükség van!
A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány oldaláról letölthetők a kiadványok az ingyenes napszámosokról, oltásról, letölthető az almáskönyv.
Oltóvessző beszerzése: Az Őrségi Nemzeti Parknak van egy kiadványa, ahol fel van sorolva több olyan kert, akik vállalták, hogy névvel, címmel, fajtafelsorolással.

Lantos Tamás előadása elején kihangsúlyozza, hogy jövője van a gyümölcsészetnek.
Fotóival jelzi, hogy a vidék akkor nem megy tönkre, ha megfelelő mozaikos szervezete van. Az erdélyi településeken ma is a lakóházakat széles gyümölcsös sáv veszi körül, utána jön a legelő, a nagyobb területű zöldségesek és az erdő. Ez megfelel a permakultúra zónás rendszerének is egyébként.
A gyümölcsös gyűrűkben nem csak gyümölcsöt termesztettek, hanem mindent.
Ha falvainkat újjá szeretnénk éleszteni, akkor azzal kell kezdeni, hogy gyümölcsfákat telepítünk.
A gyerkekenek is a játszóterek helyett természetes tereket kell kialakítani, hogy fára mászhatnak, bunkit építhetnek, részt vehetnek a kertészeti munkákban.
Kiemeli, hogy a gyümölcsösnek nem a gyümölcstermelés az elsődleges célja, hanem hogy az emberi minőséget magas szinten elérjék, az embernek köze legyen a természettel, abban éljen és dolgozzon. Andrásfalvy Bertalan által sokat emlegetett Biofília is erről szól.

A gyümölcsös termékei:
1. Ember
2. 2. Táj – mozaikos szerkezet
3. 3. Haszonvételre alkalmas biomassza

Fontos az önellátást fokozni – családi, települési és országos szinten is.

A permakultúra egy ökológiai tervezési módszer. Ennek kicsit ellentéte az alkalmazkodó gyümölcsészet!
– kezdjük el!
– Figyeljünk a természeti változásokra, a környezetre!
– Tanuljunk!
Az alkalmazkodó gyümölcsészetnél fontos a nagy diverzitás, a növények és állatok sokfélesége.
10-100-szoros különbségek vannak az alkalmazkodó gyümölcsészet és az iparszerű ültetvények között.

A fákat magról vessük a kertbe, vagy hagyjuk, hogy magától keljen és nőjön a helyén. Utóbbi a legideálisabb, hiszen a számára legjobb körülmények között fog megmaradni.
2 hektáros gyümölcsöse van, melybe háromféle magot vetett: tölgy, dió és vadkörte. A gabona kézi vetéséhez hasonlóan szórta szét a makkot, diót és rohadt körtét. Így a mag ahol megéled, ott van a számára a legjobb körülmény a fejlődéshez, maga választja a helyét.
A terület tisztítása után magunk is vethetünk helybe: gödröt ásunk, az aljára trágyát és komposztot teszünk, a föld tetejére pedig elültetjük a magot. Ősszel és tavasszal is vethetünk magot.

Ahogy az erdőben, a gyümölcsösben is legyen meg az 5-6 lombkorona szint! Mohák – lágyszárúak – cserjeszint – kétféle fás növények lombkoronaszint. Tehát legyenek nagyon magas fák is a kertben, amit a madarak is használhatnak.

A nem vegyszerezett gyümölcsösben egy levél 1 cm2-nyi felületén 10-100 millió közötti baktérium és mikroba él, ami mind hozzájárul a fajgazdagsághoz.

A talaj tavasszal a leggazdagabb, mivel a tél folyamán növények nem vesznek fel tápanyagot.