Gyümölcsészet

Hagyományos gyümölcsfajták múltja, jelene és jövője

Darázsi Zsolt előadása a kőszegi Jurisics várban

2021 november 16-án a Kőszegi várban Darázsi Zsolt madarász, a gyümölcsfelmérésben már tapasztalt Göcsej Természetvédelmi Alapítvány képviseletében tartott előadást a hagyományos gyümölcsfajták múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az Őrségben az Őrségi Nemzeti Park megbízásából végezték el egy több éves program keretében sok önkéntes bevonásával a gyümölcs tájfajták felmérését. Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is beszélt.

2013-ban készítették a felmérést, aminek keretében 4177 gyümölcsfát írtak le. Sajnos az idősebb, 50-60 éves emberek már nem tudtak a gyümölcsfajtákról információt szolgáltatni, csak annyit tudtak, hogy alma. A 70-80 éves emberek kellettek ahhoz, hogy a fajták nevét is fel lehessen jegyezni.

Darázsi Zsolt tartott előadás a jelen lévő és online csatlakozott résztvevőknek

Az 50-es években hozták be az új fajtákat, azok közül azonban szinte semmi nem maradt meg, ezért aztán újra visszatértek a régi hagyományos fajtákra. Ma is azokat oltják és azok a fák meg is maradnak. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság is létrehozott két úgynevezett tündérkertet, azaz olyan kertet, ahol hagyományos gyümölcsfajtákat termesztenek.

Az első felmért fájuk egy „cseh alma” elnevezésű fa volt, amiről ráadásul tudni lehetett, hogy 1879-ben ültettek, hiszen a néni apjának a születésnapjára ültette a nagyapja.

Kiderült az is, hogy minden körtéből lehet pálinkát főzni. Kovács Gyula göcseji erdész, a tündérkertek létrehívója 130-140 fajta pálinkát különböztet meg. Nála nincs körtepálinka, csak tüskéskörte-pálinka és társai.

Az Őrség arról volt híres, hogy ott csak állatot lehet tenyészteni, és gyümölcsöt termeszteni. Ha azonban nincs a gyümölcsösök alatt kaszálva, elburjánzik, beerdősül a terület. A felmérés során találkoztak olyan esettel is, ahol az új tulajdonos kiirtotta a területen lévő régi gyümölcsöst, mondván, hogy majd ültet új fákat. Nem gondolt bele abba, hogy a helyi fajták teremnek legjobban a helyi körülmények között és a fiatal fáiból mire gyümölcs lesz, bizony eltelik néhány év.

 

Darázsi Zsolt érdekességként említette, hogy az alma szavunk első okleveles említése 1225-re datálható. Egy német film pedig arról tudósít, hogy német kutatók Kazahsztánban az ottani őserdőben alma őserdőt találtak. Nem vadalmát, hanem különféle ehető gyümölcsű ős nagy fákat. Ebből is következtethetünk rá, hogy a népvándorlás során már ismertük és fogyasztottuk az almát.

1335-ben a Pónyik alma, mint fajtanév már szerepel a leírásokban. Az 1667-től pedig szakirodalma is van a gyümölcsfák gondozásának az első kertészeti szakkönyvben.

Természetesen nem létezik olyan gyümölcsfajta, ami teljesen ellenálló a betegségekkel szemben. Azonban vannak olyan tájfajták, amelyek jól tűrik, jól viselik a betegséget.

 

Gyümölcsfajtákkal is ismerkedtünk az előadás során.

Az édes almából nagyon jó almalé készül. A batul az egyik legízletesebb alma a Kárpát-medencében és jól is eltartható. A közismert húsvéti rozmaring bőtermő téli alma, és azon az éven, mikor az összes gyümölcs elfagy, ez akkor is bőven terem. Savanykás íze miatt sokan kedvelik a pogácsa almákat.

Sokan nem szeretik a vasalmát, először olyan kemény és rossz ízű, hogy nem lehet enni. A következő évben azonban –  tehát januártól fogyasztható. Kovács Gyula nyilatkozta, hogy a bevizsgálások szerint a legnagyobb a vitamin tartalma.

Vasalma

A csörgőalmák több változatban, színben előfordulnak, érdekességük, hogy magházuk nagy és ha megrázzuk, az elszabadult magok csörögnek benne.

A bőralma felszíne bőrszerű, vastag, jól eláll. Vannak akik kifejezetten csak ezt keresik.

A felmérés során sok olyan almaváltozatot találtak, ami nagyon hasonló volt két faluban is, de mindegyik faluban máshogy nevezték, Ahol volt egy jóízű alma, elkezdték szaporítani. Ha nem tudták a nevét, a Józsi fája lett.

A mosánszki alma is téli alma. Egy néni négy változatát is ismerte egy falun belül.

 

A körtéket sokszor a gabonák éréséhez kötötték (búzaérő, árpával érő körte), máskor a jeles napokhoz: kisasszony és nagyasszonykörte. Kenyérsütés után a kemencében egyben aszalták, és ez volt az asztalra kirakva a desszert – csokoládé és cukor helyett.

Hatalmas fákon terem a tüskés körte, ami apró gyümölcsével a vadkörtéhez hasonlít.  A főzőkörtét a legtöbb helyen már kivágták, ugyanis nyersen ehetetlen – ám amikor valaki megfőzi a héjában, olyan édes lesz, mintha cukorból volna.

A fehér cseresznyét azért termesztették, mert a seregélyek nem fogyasztják, hiszen nem tudják, hogy érett.

A berkenye rendkívül ritka gyümölcs már hazánkban. A felmérés során az Őrségben is 5-6-ot találtak csak. Aki nem ismeri, nem tudja kivárni, mi lesz belőle. Körte és alma formájú lehet, tüskés, olyan, mintha sündisznóba harapnánk, ha lenyeli valaki, összeszorul a torka az ízétől. Akkor lesz finom, amikor megszottyosodik, akkor édes lesz és ebből főzik a világ legjobb pálinkáját.

 

Gyümölcseink haszna…

Egy 10 hektáros almaültetvényen az a cél, hogy minél nagyobb mennyiséget értékesítsenek. Ennek érdekében permetezni kell, hiszen az azonos fajtájú gyümölcsök vannak sűrűn egymás mellé ültetve, így nagyobb az esély a betegségekre. Az intenzív ültetvényeken egy évben kb. 18-szor permeteznek.

Ezzel szemben a házi termesztésben a lehetőségeket a sokféleség hozza létre. Régen is változatosan ültették a növényeket, az almafák között bokrok és legelők voltak állatokkal. A gazda a gyümölcs egy részét betakarította, a többit megette az állatokkal. Az állati trágyával a tápanyagokat visszajuttatta a talajba.

Érdemes a kutatásokat figyelni: egy négyzetméter kukoricaföldön például nincs is giliszta, míg ugyanekkora méretű természetes talajban akár 100 is lehet.

Darázsi Zsolt jómaga 20 éve nem permetez semmit. Még lemosó permettel sem, mivel azzal kiirt a fáról minden élőlényt. Permetezés nélkül is minden egyensúlyban van. Kutatások során megfigyelték, hogy minden létező betegség ott van a házikertben, de csak egy szintig. Az egyensúly miatt a fák egészségesek maradnak és teremnek.

Mivel régen többféle gyümölcsöt termesztettek, mindig volt valamilyen gyümölcs a háznál. Kihasználták, hogy mindegyik fajta máskor virágzik, máskor érik, más íze van, másra lehet használni. Szárították, aszalták, ledarálva kipréselték, kifőzték pálinkának, vagy ecetet érleltek belőle. Az almaecetnek például rendkívül jótékony hatása van az emberi szervezetre.

 

Mára már olyan kert is létesült, ahol a környékbeli, helyben összegyűjtött fajtákból génbankot hoztak létre. Általában ott működik ez, ahol van közösség, aki gondozza ezeket a tündérkerteket.

Emellett a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából keresett olyan kerteket, ahol a tulajdonosok hajlandók az együttműködésre. Egy kiadványban szerepelnek ezek a kertek, felsorolva az ott fellelhető gyümölcsfajtákat. Ha a tulajdonost felhívjuk, kérhetünk oltógallyat, bemutatja a gyümölcsfáit.

 

Előadónk javasolta, hogy az oltáshoz egy kis helyen magunk is vethetünk magot és nevelhetünk alanyt. Arra is figyelnünk kell, hogy nem biztos, hogy a kertünkben lévő mikroklíma megfelel az elültetett fajtának. A gyümölcsösök alatt a fűnyírás helyett kedvezőbb a kaszálás és nem szabad a tápanyagot levinni a területről. Ugyanígy a lehullott faleveleket is helyben kell hagyni.

 

A lukácsházi gyümölcsfeldolgozó bemutatkozása

Palatin István, a Gyöngyösmenti Nonprofit Kft ügyvezetője mutatta be az Írottkő Natúrpark településen működő közösségi biogyümölcs feldolgozót.

Bármilyen gyümölcs feldolgozására adott az eszközkészlet: alma, szőlő, de akár berkenye is. A válogatás-tisztítástól kezdődően többféle munkafolyamathoz biztosítják a feltételeket: lehet a darálót, prést használni, majd a hőkezelő berendezésekkel tartósítani a gyümölcs termékeket. Végül a vákumzárású csomagoláshoz is adott a felszerelés.

A hőkezelés mellett aszalóberendezést is használhatnak a szolgáltatást igénybevevők.

Szolgáltatásaik igénybe vételével nem kell nagyobb költségen a családoknak beszerezni a berendezéseket, hanem időpont foglalással bárki használhatja – természetesen a helyben biztosított szakmai segítséggel. A nonprofit szervezet ezzel lehetőséget biztosít a családoknak is, hogy a rendelkezésre álló gyümölcsmennyiséget maradéktalanul fel lehessen dolgozni és tartósan eltárolni.

Előzetes időpont foglalás: gyongyosmentinonprofitkft@gmail.com