Oltóvessző gyűjtő nap
Csömötei-hegy 2022.02.19
A hagyományos és helyben megtalálható gyümölcs tájfajták szaporításának elősegítésére oltóvessző gyűjtő túrát szervezett az Írottkő Natúrparkért Egyesület a lukácsházi Csömötei-hegyen.
A túra során megfigyelhettünk különféle metszésű, vagy éppen nem metszett fákat.
Először a fa koronáját kell kialakítanunk metszéssel, utána már a termés érdekében ritkábban metszünk csak, hogy ne sűrűsödjön be nagyon a korona. Inkább csak besegíteni kell a fának, ritkítani. A szilvát például jellemzően nem is metszették az emberek. A metszési divat az új fajtákkal jött be és aztán alkalmazták a többi fára is, de legjobb, ha hagyjuk természetesen nőni a fákat.
Megtudhattuk, hogy ha egy fát elkezdenek intenzíven megmetszeni, majd metszés nélkül otthagyják, a vízhajtások elgyengülnek és a fa teljesen besűrűsödik, ami a termés szempontjából kedvezőtlen. Ilyenkor meg kellene ritkítani, ami egy nagy gyümölcsfa esetében egy egész napos munka.
A fagyöngyöt, mivel károsítja a fát, le kell szedni. A fagyöngy magról terjed, a bogyót a rigók megeszik. az ürülékkel a fához tapasztják. A gyökere a fában egy méterre elnyúlik, ezért a fagyöngy alatt 1 méterrel le kell vágni a fát. A fagyöngy bogyójából főzték régen a rigászok a lépet. Azért léprigó a léprigó, mert léppel fogták. A léppel bekenték a faágakat, abba beleragadt a rigó, vagy a léprigó, összeszedték és vitték a piacra. (A sárga bogyójú fagyöngy nem örökzöld, nem gyógynövény és fakínnak is nevezik.)
Sokszor halljuk, hogy a régi gyümölcsfák kétévente teremnek. Ennek oka, hogy a fa egyik évben agyontermi magát, utána nem képződnek virágügyek, csak a hajtásrügyek kezdenek dolgozni, így minden második évben sűrűsödik.
Albert László helyi gazda mutatta be a Csömötei-hegyen lévő területén lévő fákat: tudtunk vesszőt gyűjteni a nagyon finom Alexander körtét termő fájáról, és a batul alma fájáról, amiről már korábban oltottak Kőszegre és nagyon meg vannak elégedve a termésével. Nagyasszony almáról, búzaérő körtéről, Károly körtéről és egy nagy sózókörte fáról is gyűjtöttünk vesszőt. Utóbbi apró gyümölcsei akkor nagyon finomak, amikor megérnek bebarnulnak! Kimondott pálinka körte, Kovács Gyula szerint azért sózókörte, mert pálinkája Mária Terézia korában a sóval volt egyenértékű, ezért nagyon értékes volt.
80 éves fák is vannak a birtokán, köztük a Kálvin alma, ami egy bőralma fajta és nagyon jó enni. Darázsi Zsolt véleménye szerint lehet, hogy ez renet almák közé tartozik. London Pepin almafajta, piros pogácsa alma, ami kicsit utóérő, legutoljára szokták szedni. Eperalma, ami nyár végén, szeptemberben érik és olyan piros a gyümölcse, mint az eper. Háromféle eperalma van, 1. ami nagyon korai és az eperérés után rögtön érik. 2. olyan színű, azaz eperpiros, mint a Csömöte-hegyen található, 3. eperízű alma. Valamikor ezt a gyümölcsös területet szántották tehenekkel és letörött a fa. Itt Lukácsházán volt egy bácsi, neki volt eperalmája, onnan hoztak vesszőt és azzal oltották be. Bőtermő, jó az íze. Ezeket a fákat oltványként telepítették.
A szomszédban is megnéztük a húsvéti rozmaring almafát is, melynek almája viaszos a héja miatt sokáig eláll és nagyon finom. A tulajdonos szívesen ad róla oltógallyat kérésre.
Túránk során találkoztunk birsfákkal a monília betegség tüneteivel. A túrán részt vevő Molnár László elmondása szerint a birsnek saját moníliája van, ami virágzáskor fertőz, az ellen pedig sajnos csak permetezéssel lehet védekezni. Sokan mondják, hogy a Cydonia robusta birsfajta ellenáll a moníliának, de kiderült, hogy csak más monília törzs van rajta, ha nem is nagy mennyiségben.
A birs metszésénél figyelni kell rá, hogy mindig az ágvégeken terem, ezért nem szabad csipkedni, csak egész ágakat levágni. Ezeket úgy fordítjuk termőre, hogy ritkítjuk, a legerősebbeket vágjuk rövidre, amin még oldalhajtást tud hozni, ugyanis oldalhajtásokon terem! A birs se nem alma se nem körte, az birs, csak alma alakú és körte alakú. A vízhajtások nőnek egyenesen, ahol nem kap elég fényt, ott nem fog teremni. Hajtást 20-30 cm-ként lenne érdemes meghagyni. Ha moníliás a birs, alatta elterül a monilinia linhartiana, alóla a leveleket össze kell gyűjteni. Ezt vagy termokomposztban komposztáljuk, ahol a maghőmérsékletet 60-70 fokra fel kell vinni, a másik megoldás, hogy elásom 30-40 cm mélyre.
